3 perc olvasási idő
Nem gondoltam volna, hogy egyszer ennyire fogok vágyni egy versenyfelkészülésre. Ezek a 12 hetek annyira más minőségbe helyezik a mindennapokat. A maratonhoz tartozó 13 hét után éreztem nagyon nagy űrt a hétköznapokban. Ez a fajta szervezés, összpontosítás, ami egy ilyen készüléssel jár az életem egészére kivetítve fejti ki pozitív hatását.

Fontosak a versenyek és a versenyhelyzetek,

de nekem nem a versenyek, főleg nem az érmek gyűjtése az célom. Ezért is van csak két verseny betervezve egész évre. Részt veszek rajtuk, mert más lelkiállapotba hoznak, ahogy Sri Chinmoy fogalmaz:
Ha versenyeken veszel részt, az hozzáad az erődhöz és az eltökéltségedhez a belső világban. A mindennapi edzések során általában nem rendelkezel ugyanazzal az elszántsággal, mint mikor egy versenyt futsz. Amikor versenyen veszel részt, még ha gyenge futó is vagy, eltökélt vagy, hogy a legjobbadat add, így hát összegyűjtesz némi erőt és elszántságot.
A futásban találtam meg azt a fajta kaput, ami minden fizikai lépéssel közelebb visz önmagamhoz.
Egy éve a Zúzmara Futófesztivál 10 kilométeres távján nem éreztem még így. Sokkal jobban figyeltem a pálya minőségére, minthogy magamon gondolkodjak. Aztán pár hétre rá jött az első félmaratonra való felkészülés. Semmi ördöngősség: google, edzésterv, letölt, kinyomtat, végigcsinál. Ennyiből állt. Ott már azért a 10 kilométer feletti távokért meg kellett küzdenem rendesen és kezdtem levetkőzni az addig magamra pakolt egoizmust és maszkokat.
A 10 kilométer feletti távok már hosszúak. Esetemben több, mint egy óra. A legjobb lehetőség együtt lenni magammal, kizárva minden fékező tényezőt.
A tavaszi versenyem a Dunakanyar Félmaraton lesz. Más lelki és fizikai állapotban kezdődik most ez a 12 hét, mint egy évvel ezelőtt.
Az edzésterv erősebb lett. Nem titkolt vágyam, hogy gyorsítani szeretnék magamon, viszont örömfutásokra helyezem a hangsúlyt a teljesítménykényszer helyett.  Ahogy eddig is megtettem mindent ahhoz, hogy jobbat hozzak ki magamból, mint az előző futásokon, így lesz ez ezután is.
Kíváncsian várom, hogy mit hoz ki belőlem ez a 12 hét. 🙂
Hogyha felmerül bennünk egy ötlet, ragaszkodjunk hozzá, bárhogy is néznek ránk mások. Felmerült, mert bennünk van minden ahhoz, hogy megvalósítsuk, hogy olyan energiákat mozgósítson bennünk, amilyeneket korábban nem is gondoltunk volna magunkról. Cselekedjünk, még ha az elején nem is látunk hogyanokat.
Tedd azt, amiben hiszel, és higgy abban, amit teszel. Minden más csak erő-és időpocsékolás. (Nisargadatta)