2 perc olvasási idő

Ezen a héten csináltam az első tudatos, szigorú, kemény hetet. Az öt kilométeres eddigi távomat meg akarom duplázni tíz kilométerre. Napra lebontva a következő módon nézett ki a hét:

Hétfő – 5 km a szigeten
Kedd – másfél órás crossfit
Szerda – 5 km a szigeten + 4*100 m sprint
Csütörtök  – crossfit
Péntek – 7 km a szigeten.
Ma, holnap a pihenésé a főszerep.

Ezt a fajta a szigort nemcsak a mozgásban, hanem az étkezésben is hoztam magammal. Odafigyelve minden étkezésre, számításba véve, hogy milyen edzés lesz, milyen műszakban dolgozom, a legkisebb bűnözést sem megengedve magamnak. Ez hozta is szépen magával a súlyvesztést. Ez is hozzájárulhatott a 7 km-es táv rekorddöntéséhez. Valahol olvastam,hogy 1 kg súlyveszteség akár 1%-kal javíthat a gyorsaságon.
Mindenesetre nagyon jó érzés minden egyes alkalommal kevesebb felesleget cipelnem magammal.

A hét vége felé már kicsit olyan érzésem volt, mintha tényleg az életem múlna ezeken az edzéseken. Muszáj vagyok ennyire szigorúan bánni magammal. A 34. évemet taposom, ha most nem kapom grabancon magamat, akkor később sokkal rosszabb lesz.
Az évek alatt sajnos sokszor jojóztam, így tényleg nem csak egy kúráról beszélek, hanem egy életmódról. Most érzem azt, hogy igen, ezt heteken, hónapokon, éveken keresztül tudom és fogom is csinálni.

Fárasztónak, fárasztó volt ez a hét, de megérte és megéri folytatni is. Be tudtam illeszteni a dolgos hétköznapokba, nem ment a munka rovására és azt a fajta fáradságot sem éreztem, hogy nehezen menne a munka.
A számok persze emelkedni
fognak, mármint a távok ? Az idő és a súly pedig csökkenni.

A legközelebbi verseny a Zúzmara Futófesztivál lesz, amire beneveztem. Önmagában is kihívás a januári dátumával, pont emiatt is várom. És más miatt is, de ezt majd ?